• +36 77 542 007
  • Hétfő - Péntek 8.00 - 17.00
  • info(kukac)rollo.hu
Hungarian English German

Híreink

Műanyag és műanyag között is lényeges különbségek vannak. Némelyek teljesen veszélytelenek, mások viszont az emberi szervezetre káros anyagokat tartalmazhatnak, és az ezekben tárolt élelmiszer elfogyasztásával egészségkárosító hatásoknak tehetjük ki magunkat. Utánanéztünk, melyek a biztonságos és melyek a problémás műanyagok.

Valóban jó, ha szemétbe kerül az üres tojáshéj? Az értékes anyagokból álló természetes kompozit angol kutatók szerint bioműanyagként nyerhetne második életet csomagoló- vagy építési anyag formájában, de gyógyszer is kivonható belőle. Az üres tojáshéj újrahasznosítási módozatainak kifejlesztésén dolgoznak a brit Leicesteri Egyetem kutatói.

Emlékszem, hogy gyermekkori kirándulásainkkor számtalanszor hajítottunk el almacsutkát az erdőben ezzel a felkiáltással: „El lehet dobni, mert szerves!" Az üdítő papírdobozát és a műanyag szívószálat mégse dobtuk utána, azt már szemetelésnek éreztük volna. Pedig ma már tudjuk, hogy a papír és a műanyag is szerves anyag. Van-e tehát összefüggés aközött, hogy egy anyag szerves, és hogy lebomlik-e?

A műanyag hulladékok sorsa

A „műanyag" elnevezés egyfajta - a természettől idegen - pótanyagra utal. Talán ebből is adódik, hogy sok tévhit, pontatlan elképzelés terjedt el róla. Valójában mára a szintetikus polimerek az élet minden területén nélkülözhetetlenné váltak, hiszen számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek: pl. alacsony a feldolgozási hőmérsékletük, így relatíve kevés energia kell a termékek gyártásához; kis sűrűségük miatt olyan könnyű alkatrészek gyárthatók belőlük (pl. járművek számára), amelyek kisebb üzemanyag fogyasztást eredményeznek.
Fontos megjegyezni, hogy a világon felhasznált kőolajnak csak a 7 százalékából gyártanak műanyagot, tehát nem a műanyaggyártás a fő felelőse a készletek csökkenésének.

1838-ban Victor Regnault laboratóriumban PVC-t (Polivinilklorid) állított elő. Egy évvel később Goodyear felfedezte, hogy a gumifa tejszerű nedvéből, a latexből kiválasztható nyers kaucsuk kénnel keverve és melegítve vulkanizált kaucsuk, vagyis gumi lesz. Fia 1851-ben jött rá arra, hogy nagyobb kénmennyiséggel keménygumi (ebonit) állítható elő. Az első műanyagokat hamarosan követték a többiek: 1844-ben lett ismeretes a linóleum, nem sokkal később a műbőr, majd a vulkán-fíber. 1865 óta ismerjük a celluloidot, 1897 óta a galahitot és a század végén megjelentek az első műselymek.

Alkategóriák